A vénás trombózis hosszú időn keresztül főleg az idősebb generációt érintő betegségként volt jelen a köztudatban. Azonban az életmódunk, a munkakörülmények és más kockázati tényezők miatt napjainkban már egyre több fiatal is szembesül ezzel a súlyos betegséggel.
Éppen ezért létfontosságú, hogy minden korosztály tisztában legyen a trombózis különböző formáival, minél hamarabb ismerje fel a tüneteket és éljen a megelőzési lehetőségekkel.
A vénás trombózis különböző típusai és tünetei
A vénás tromboembólia (VTE) lehet provokált, amely hátterében tartós immobilizáció, tartós betegség, ortopédiai, vagy traumatológiai beavatkozás áll. A másik fajtája a nem provokatív, amikor a háttérben elsősorban öröklött tényezők, genetikai eltérések állnak. A VTE mindkét fajtája korosztálytól függően bárkit érinthet.
1. Mélyvénás trombózis (MVT)
A mélyvénás trombózis az alsó, vagy felsővégtag mélyvénáiban, de leggyakrabban a lábakban keletkező vérrög kialakulását jelenti. Veszélyt nemcsak azáltal jelent, hogy az alsó végtagból akadályozza a vér elszállítását, ezáltal duzzanathoz, elhaláshoz vezethet, hanem elsősorban azáltal, hogy a vérrögből kisebb-nagyobb darabok leszakadva a vérárammal a szíven keresztül a tüdőbe kerülhetnek.
A mélyvénás trombózis tünetei:
Lábdagadás – Az érintett láb, különösen a boka és a lábszár, megduzzadhat. Gyakran csak az egyik lábat érinti.
Fájdalom vagy érzékenység – A fájdalom általában a lábikra vagy a comb területén jelentkezik, és különösen mozgás, például járás közben erősödhet.
Bőrpír és meleg érzet – Az érintett terület bőre kipirosodhat, és az adott végtag melegebb lehet, mint a test többi része.
Bőrfeszülés vagy fényes, feszes bőr – A végtag bőre feszülhet és fényessé válhat.
Fontos tudni, hogy a mélyvénás trombózis tünetei enyhék vagy szokatlanok is lehetnek, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem okoz tünetet. De amennyiben a fenti tünetek bármelyikét tapasztaljuk, különösen ha azok hirtelen jelentkeznek, érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni.
2. Tüdőembólia (PE)
A tüdőembólia leggyakoribb oka, hogy a combban, vagy a kismedencében kialakuló véralvadék (trombus) „leszakad”, és a vénás rendszeren keresztül a tüdő artériáiba kerül, hirtelen elzárva azokat. Gyakran ez úgy történik, hogy a beteg a lábában nem is észlel eltérést.
Nehézlégzés – A légszomj általában hirtelen kezdődik, és akár nyugalmi állapotban is fennállhat.
Mellkasi fájdalom – A fájdalom éles vagy szúró jellegű, és gyakran rosszabbodik mély lélegzetvételnél, köhögésnél vagy hajlásnál.
Szapora szívverés (tachycardia) – A szív gyorsabban ver, hogy kompenzálja az oxigénhiányt.
Köhögés – Gyakran száraz köhögés jelentkezik, de előfordulhat véres köpet is.
Szédülés, ájulás – Az oxigénhiány miatt szédülés, ájulás vagy eszméletvesztés is előfordulhat.
Hideg veríték, szorongás – Sokan hideg verítéket és intenzív szorongást tapasztalnak, amit a légszomj és a mellkasi fájdalom okozhat.
Mivel a tüdőembólia gyorsan súlyosbodhat, a fenti tünetek jelentkezésekor azonnali orvosi beavatkozás szükséges.
3. Agyi vénás trombózis (CVT)
Az agyi vénás trombózis az agy vénáiban vagy a vénás sinusokban keletkező vérrög miatt alakul ki, és különbözik az ismertebb artériás stroke-tól, amely az artériákban kialakuló vérrög következménye. CVT bármely életkorban előfordulhat, és gyakran fiatalabb nőket érint. A CVT tünetei sokfélék lehetnek attól függően, hogy melyik agyterület vérellátása érintett. A gyakori tünetek közé az alábbiak tartoznak:
Súlyos fejfájás: A CVT egyik leggyakoribb tünete a súlyos, gyakran hirtelen kezdődő fejfájás, amely fokozatosan rosszabbodhat.
Látászavarok: Homályos látás, kettős látás, látótérkiesés, vagy akár rövid ideig tartó látásvesztés.
Szédülés, egyensúlyproblémák: Ez a tünet különösen akkor jelentkezhet, ha a vérrög az agy egyensúlyért felelős területeire van hatással.
Görcsrohamok: a vérkeringés akadályozása miatt az agy sejtjei oxigénhiányt szenvedhetnek, ami görcsrohamokat válthat ki. A görcsrohamok gyakran az első figyelmeztető jelek közé tartoznak
Izomgyengeség vagy zsibbadás: Az agy egyik oldalának érintettsége miatt előfordulhat, hogy a test egyik oldalán izomgyengeség vagy zsibbadás jelentkezik, az arcot, a karokat és a lábakat is érintheti, és sokszor az egyik oldalon összpontosul.
Az agyi vénás trombózis tüneteinek felismerése és gyors kezelése kulcsfontosságú, mivel időben történő beavatkozás nélkül súlyos neurológiai károsodást vagy akár életveszélyes állapotot is okozhat.
Hogyan előzhető meg a trombózis?
A trombózis megelőzése minden korosztály - így akár már a 40 év alattiak számára is - fontos. A vénás trombózis megelőzése a megfelelő véralvadás gátláson alapul, mivel egy kialakult vérrög súlyos állapotokat, például tüdőembóliát idézhet elő.
A megelőzési stratégiák célja, hogy csökkentsék a vérrögök kialakulásának kockázatát, javítva a vérkeringést és minimalizálva a kockázati tényezőket. Az alábbi módszerek segíthetnek a vénás trombózis megelőzésében:
1. Orvosi szűrések és genetikai vizsgálatok
Ha családban előfordult már trombózis, érdemes rendszeresen orvosi szűrésen részt venni, hogy időben felismerjük a hajlamosító tényezőket. A genetikai vizsgálatokkal azonosíthatók azok a kockázati tényezők, amelyek hajlamosíthatnak a trombózisra, és az orvos ennek fényében javasolhat preventív kezelést vagy életmódbeli tanácsokat.
Azoknál, akik már átestek mélyvénás trombózison, vagy tüdőembólián gyakori az ismételt előfordulás. A rendszeres kontroll során a D-dimer ellenőrzés (vérvétellel), és a vénás duplex scan elvégzése szükséges. A nem provokativ VTE esetében szükséges a trombofilia genetikai panel (vérvétellel) elvégzése is.
2. Gyógyszeres megelőzés
Bizonyos esetekben, amikor a trombózis kockázata magas (pl. műtét utáni időszak, tartós fekvés), az orvos vérhígító gyógyszereket írhat fel. Ezek a gyógyszerek csökkentik a vérrögképződés esélyét, de szedésüket mindig orvosi felügyelet mellett, előírás szerint kell végezni.
3. Rendszeres testmozgás
A mozgás ösztönzi a vér áramlását a vénákban, ami segít megelőzni a vérrögképződést. A rendszeres testmozgás - akár csak napi 30 perc séta vagy könnyű torna - különösen fontos azok számára, akik ülőmunkát végeznek vagy hosszú időn át mozdulatlanok.
4. Hidratáció
A megfelelő folyadékbevitel segít megelőzni, hogy a vér besűrűsödjön, ami fokozza a vérrögképződés kockázatát. Fontos naponta elegendő vizet fogyasztani, különösen meleg időben, vagy ha intenzív testmozgást végzünk.
5. Dohányzás elhagyása
A dohányzás növeli a véralvadási hajlamot és károsítja az érfalakat, ezáltal növelve a trombózis kockázatát. A dohányzás elhagyása jelentősen csökkenti a vérrögképződés esélyét és javítja az általános érrendszeri egészséget.
6. Helyes táplálkozás
A kiegyensúlyozott, tápanyagban gazdag étrend (amely magában foglalja a gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat, omega-3 zsírsavakat tartalmazó halakat) javítja az érrendszer állapotát, segít csökkenteni a koleszterinszintet, és ezzel a trombózis kialakulásának kockázatát is.
7. Kerüljük a hosszú ideig tartó mozdulatlanságot
Hosszú repülő- vagy autóutak során a mozgáshiány fokozza a vénás trombózis kockázatát. Ajánlott rendszeres időközönként felkelni, megmozgatni a lábakat, végezni nyújtó gyakorlatokat, hogy serkentsük a vérkeringést. Emellett hosszú utakon hasznos lehet kompressziós harisnya viselése, amely segíti a vér áramlását a lábakban.
8. Kompressziós harisnya
A kompressziós harisnya enyhe nyomást fejt ki a lábakra, ezáltal segít fenntartani a vénás vér áramlását, különösen hosszabb utazások során vagy mozgásszegény életmód esetén. Ajánlott lehet azok számára is, akik már hajlamosak a trombózisra.
Comments